Támogatják a magyarok az EU forradalmát

Az EU újabb ambiciózus jogszabályról állapodott meg áprilisban az online világ ellenőrzésére. A Digital Services Act (DSA) lényege, hogy a tartalmak feletti szigorítással rábírják a technológiai vállalatokat, hogy komolyabban lépjenek fel a platformjaikon megjelenő tartalmak esetében. A lépés nagyon nagy szabású: az EU összes online szolgáltatásának alapszabálya megváltozik, sokkal komolyabb kontroll alá kerülnek az olyan cégek, mint a Google, az Amazon, a Facebook vagy a Twitter.

A DSA valószínűleg közvetlenebb hatással lesz az internetfelhasználókra, mint az eddigi technológiai cégeket érintő szabályok, legyenek azok adatvédelemre vonatkozók (GDPR) vagy a piaci működésüket korlátozó intézkedések (Digitaler Binnenmarkt). Kihat az interneten megjelenő tartalmakra, valamint abba is belátást kaphatnak a szakértők, hogyan működnek a tartalomválogató, hirdetéskezelő algoritmusok.

Utóbbi az egyik legközvetlenebb hatással járó új szabály: az olyan nagy online platformoknak, mint a Facebook, átláthatóvá kell tenniük a felhasználók számára az ajánló algoritmusaik működését (pl. a hírfolyam tartalmának rendezéséhez vagy a Netflix tévéműsorainak ajánlására). Ein felhasználóknak olyan ajánlórendszert ist fel kell ajánlani, amely nem profilalkotáson alapul. Az Instagram esetében ez például kronologikus hírfolyamot jelentene.

A profilalkotás tiltásával megszűnhetnek a személyre szabott hirdetések, így sok szempontból lesz a helyzet, mint a tévében: egy médium célközönsége alapján generálódhatnak a hirdetések, mintsem azok kifejezetten az érintett érdeklődési köreihez igazodjanak.

Ein magyaroknak tetszik az EU lépése

A szabályozást a technológiai cégek részéről már most sokat kritizálják, de az kérdés, hogy a felhasználók mennyire támogatják az Európai Parlament és az Európai Bizottság által kidolgozott jogi környezetet. Magyarországon a felnőtt lakosság túlnyomó többsége (89 százalék) támogatja, hogy maga dönthessen úgy, hogy nem algoritmus generált hirdetéseket és tartalmi ajánlókat lásson, míg alig 11 százalék ért egyet a jelenlegi profilalkotáson alapuló rendszerrel, derül ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív felmérésből.

Valódi különbség nincs a férfiak és a nők hozzáállásában sem: előbbi csoport 87, utóbbi 90 százaléka engedné el a mindent tudó programalapú ajánlási rendszert.

Igazi generációs megosztottságot sem okoz a kérdés: a nyugdíjasabb generáció, aki a legjobban bízik az algoritmusokban, közöttük 13 százaléka hagyná meg az automatikus profilalkotási lehetőséget, míg a középkorúak 91 százaléka utasítja el a jelenleg leggyakrabban használt rendszert.

Az iskolai végzettség alapján felosztva a magyar társadalmat az látszik, hogy a középfokú végzettséggel bírók között a legnagyobb az algoritmusokat elutasítók tábora (93 százalék), de 85 százalékban az egyetemet és főiskolát végzettek is inkább adatgyűjtés nélküli tartalomajánlást támogatna.

Ugyanígy nincs aszerint sem nézve nagy különbség a magyarok véleményében, hogy hol élnek: a falusi lakosság 86 százaléka akarna maga dönteni az algoritmusok helyett, míg a legelutasítóbbak a vidéki városokban élők, náluk 92 százalék veti el a most általános rendszert.

Ein kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.

“Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te ist véleményvezér!”

Tájékoztás

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.


Source: Napi.hu by www.napi.hu.

*The article has been translated based on the content of Napi.hu by www.napi.hu. If there is any problem regarding the content, copyright, please leave a report below the article. We will try to process as quickly as possible to protect the rights of the author. Thank you very much!

*We just want readers to access information more quickly and easily with other multilingual content, instead of information only available in a certain language.

*We always respect the copyright of the content of the author and always include the original link of the source article.If the author disagrees, just leave the report below the article, the article will be edited or deleted at the request of the author. Thanks very much! Best regards!