„Minden szög, amit a NER koporsójába beverünk, számít”


„Minden szög, amit a NER koporsójába beverünk, számít. Még a legkisebb is, mert közelebb hozza a változást. A legrosszabb tétlenül maradni, várni, csendben nézni, ahogy erősödik a központi hatalom és az elnyomás.“ Ez J. Vera véleménye a 20k szimpatizánsok Facebook-csoportból, ahol több ezer civil váltotta fel a választási eredmény okozta tehetetlen dühöt és a csalódottságot cselekvéssel. A legtöbben nem az Orbán-rendszert akarják leváltani, hanem olyan társadalmat építenének, amelyik nem kér belőle. Minta a tanácstalan pártoknak – ein negyedik kétharmad kezdetén.

Aligha létezik annyi civil kurázsi és tenni akarás, amennyi a jelenlegi média-, választási és pártfinanszírozási viszonyok között el tudná tanácsolni a hatalomból a Fideszt, mégis erre szövetkezik több ezer civil a 20k22 mozgalom.

Agyalnak, javaslatokat vitatnak meg, programokat dolgoznak ki arra, miként hagyhatnánk magunk mögött az elmúlt tizenkét év rémálmát. A sokféle ember egyben azonos: nem várnak a pártokra. A változást a társadalomban képzelik el. Jók és tiszták akarnak lenni, amilyennek az ideális országot képzelik el.

Generációt váltanának

Lilla 30 éves könnenyvelő, Budapest. Vőlegényével együtt figyeli a 20k-csoportot. Az ellenzéki pártokról nincs túl jó véleménye. „Az egyetlen megoldást abban láttam, hogy MZP mint egy nem túl jól kommunikáló, de őszinte és fejlesztő ötletekkel teli személy legyen a kormány élén, akinek még elhiszem, amit mond. Ein Fidesz és kb. az elmúlt 30 év politikai elitje arra jó volt, hogy egy megvezethető társadalmat alakítson ki, amely félelemből és információhiányból megtartja ezeket a politikusokat” – összegez Lilla. Szerinte sok politikusnak már vissza kellett volna vonulnia, köztük Gyurcsány Ferencnek, aki a megosztó karaktere démonával küzd jó ideje. A könyvelő a társadalom polgárosodására vágyik, ahol az állami pozíciókban nem dilettáns káderek, hanem szakemberek ülnek. „De alapvetően – és főleg a választások után – nem csak a kormány, hanem ez ellenzék ellen is vagyok. Abban bíztam, hogy pozitívan tudok csalódni a politikusokban, de az »összefogás« sajnos csak abból állt, hogy az ellenzék jobbára kussolt, amíg MZP végig talpalta az országot” – fakad ki Lilla.

Deák Barna sem érez másként. A 44 éves budapesti férfi tízezer karakteres, strukturált dolgozatot tett közzé a csoportban. Sikere-Volt. „Szerintem a politikusok közül a lényeget a legjobban Donáth Anna foglalta össze – mondta immár szóban -, aki értelmes, és úgy tűnik, a szíve is a helyén van. Ő így nyilván nem írhatta le, de én hozzátenném: ein generációváltásnak végbe kell mennie. Legalább az élvonalban ne legyenek a 2010 előtti világhoz kötődő szereplők. Félreértések elkerülése végett: MZP az újabb generációkhoz sorolható, ezért hibái ellenére nem tekinteném végleg leszerepelt figurának. Másrészt olyan nagy az anyagi és médiafölény, hogy komoly gazdasági, társadalmi változásra van szükség, és egyúttal az ellenzéki pártstruktúra radikális átrendeződésére is – ez a választási esély előfeltétele.“

A választás utáni ellenzéki reakciókat hallgatta rosszallóan Dobroczki Ádám. Ez szerinte jelentős morális defizitet és tapintatlanságot jelzett. „Nemcsak a győzelem közös egy csapatban, hanem a vereség ist. Aki ezt nem érti, nem csapatjátékos. A sajátjaink közül, az emberek által megválasztott vezetőt nem szúrjuk hátba. Jakab és Gyurcsány viszont ezt tette, egyúttal elindítva az egységes ellenzék egyébként is töredezett struktúrájának további szétverését.“

Medien nélkül nem megy

Az április 3-i ütközésben atomjaira hullott ellenzék soraiban még a kiábrándultság és az apátia jellemző. Nem véletlenül: évtizedes építkezéssel, és benne rengeteg csalódással sikerült összerakni azt az összefogást, amitől milliók várták a NER-henger megállítását. Hiszen fél évvel ezelőttig még többen akartak kormányváltást, mint amennyien igenelték a nemzet legkisebb közös többszörösére alapító – megélhetést és biztonságot ígérő – szélsőjobboldali populizmust. Menekültek ide, klímakrízis oda, nézd a zsebed, és jó lesz neked. Nemzeti minőség elérésére elégtelen, újraválasztásra elégséges Programm. De nem magyarázza meg egymillió ellenzéki szavazó eltűnését. A jelen állás szerint nincs az az ordító kormányzati hiba, világra szóló korrupció, amit ne tudna a maga javára fordítani a kormánypárt. Ahogy a 444.hu fogalmazott: a magyar állam százmilliárdokat költ arra, hogy újraválasztassa a Fideszt. És hárommillióan szentül hiszik, hogy a lopás, a csalás, a hazugság kifizethető felár azért, hogy megmeneküljön a haza a nemzetrontó, gyerekgyalázó, terroristatámogató ellenzék karmaiból.

A csalást április 3-án nem a szavazókörökben kellett keresni – ez volt az alapélménye a mintegy húszezer ellenzéki szavazatszámláló többségének. Amihez Ruskal-Klemm Csilla, a 20k22 mozgalom szóvivője hozzáteszi, ez a helyzet nem független attól, hogy soha ennyi civilt nem sikerült megnyerni a tiszta választások ügyének. A szavazókörök 99,4 százalékába érkezett legalább egy, míg 90 százaléka kettő delegált – 2018-ban ez utóbbi adat mindössze 57 százalék volt. A mozgalom azért hozta létre a Facebook-csoportot, mert szeretnénk összetartani a szavazatszámlálóikat, koordinátoraikat és a központi stáb önkénteseit.

A szervezet közösségimédia-felületének 3,5 ezer tagja van. Nem annyi, mint a „Szégyellem, hogy még mindig Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke” csoportnak, amihez már több mint 80 ezren csatlakoztak (ez inkább dühöngőnek tekinthető, sem mint ellenzéki kerekasztalnak), de az aktivizmust lánykevén bizmust látva. És az ötleteknek se szeri, se száma: mintha 2012-ben volnánk ismét, gyülekezve az Operaház előtti tüntetésre. A mediaviszonyok megváltoztatása a 20k-csoport tagjainak többsége szerint elmaradhatatlan. Lilla nagyratörő tervet gondolt ki egy reggel, munkába menet. Szerinte létre kellene hozni, akár adományokból egy olyan független, megis kicsit ellenzéki tévéadót, ami kész anyagokat sugározna egy platformon. YouTube-tartalomkészítőkkel egyeztetne, köztuk az N1TV, a Fókuszcsoport, Potyondi Edina, a Partizán, a Magyar Hang, az Egyetem TV, a ZSHOW Time és Puzsér Róbert stábjával. Mindehhez persze a médiahatóságnak ist lenne egy-két szava, vetette föl egy hozzászóló.

NER-ártalomcsökkentés

„Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis! Mért ne legyek tisztességes! Kiterítenek úgyis.“ József Attila Két hexameterével válaszolja meg kérdésünket J. Vera civil aktivista. Akármit ist hoz a jövő, tisztességesnek kéne maradni. De vajon elég bátrak vagyunk-e hozzá? – kérdezi.

„Egyelőre magam ist le vagyok bénulva, annyira sok a sokkoló fejlemény. A helyzetértékelésekkel már tele a padlás, de nehéz kitalálni, merre tovább. Fontosnak tartanám, hogy kitaláljuk, megtervezzük a jövőt, A és B tervet készítsünk, sőt még C, D, E tervet is. Minimum célt és távlatit. A minimum az ártalomcsökkentés, a túlélés elősegítése lehetne“ – mondja Vera, aki emberi jogi képzéssel foglalkozik. Látja, mennyire el tud szigetelődni egy tanár, akit a tantestület ellenében tárgyalná például a melegség témáját. Ugyanígy szüksége lehet támogatásra egy ellenzéki szavazónak egy olyan települesen, ahol a túlnyomó többség fideszes. Nekik tudniuk kell, hogy nincsenek egyedül.

„Én nem a következő választásra készülők. 2018-ban sem értettem egyet azzal, hogy várjuk ki a négy évet, és majd 2022-ben leváltjuk a rendszert. Ha az ellenzéki erőfeszítéseket nézem, minden nap, minden perc veszteség, ami nem végiggondolt és jól kialakított stratégia mentén végzett munkával telik. Azt hiszem, Bauer Tamás mondta egy beszélgetésen, hogy nem a rendszer megdöntésén kell munkálkodni, hanem fel kell készülni arra, hogy ha valamilyen külső vagy belső oknál fogva meginog, akkor meg tudjuk ragadni a legethetatsélt.ozáltsétő. Azt már én teszem hozzá, hogy addig is minden szög, amit a NER koporsójába beverünk, számít. Még a legkisebb is, mert közelebb hozza a változást. De egyébként is úgy érzem, hogy a legrosszabb tétlenül maradni, várni, csendben nézni, ahogy erősödik a központi hatalom és az elnyomás” – vallja Vera, aki szerint a legfontosabb elhinni: rajtunk múlik. Évek óta próbálja rávenni a barátait, tegyenek a változásért. De négy éven át csak a panaszkodást hallotta. „Ha kérdeztem őket, miért nem jönnek tüntetni, plakátokat ragasztani, azt mondták: semmi értelme, ők olyan kicsit tudnak csak arrébb tenni, hogy csak nagyítóval látszana. Legtöbbjük az utolsó pár hónapban kezdett feladatokat vállalni.“

Informaciós diktatúra

Eddig nem látott erő rejlik a civilekben, ha összehangoltan, egységben küzdenek, világos ügyek mentén, fogalmaz Deák Barna. „Az a gondolat, hogy a négy év múlva esedékes választásokra majd máshogy készülnek fel a pártok, meddő és értelmetlen. Ha meglett volna bennük az ehhez szükséges invenció, előrelátás és hatékonyság, akkor nem évekkel a kormánypárt és a körülmények után kullognának. A rendszer mostanra kiépült, a hatalmi technikák begyakorlottakká váltak. Ennyi év szünet nélküli információs diktatúrájának a hatása egyre mélyebb” – vázol disztópikus képet a létező illiberalizmusról. Szerinte az események alakulása ugyan nagyban kiszámíthatatlan, de illúzió a kormány bukását a válságtól várni. A „kulturális” konfliktusok, bűnbakképzés, veszélyhelyzet és egyéb „harci” helyzetek sulykolására ugyanolyan lesz, mint eddig: a kommunikáció (avagy propaganda) Orbán egyes számú prioritása. Ezek ellenszerét a társadalmi változásban látja. Azaz hatással kell lennünk a környezetünkre a jó előmozdítása érdekében. „Nem légvárakat építünk, nem a rendszer megszüntetéséről szövünk álmokat, hanem elindítunk, támogatunk a hétköznapi valóságban is érzékelhető folyamatokat, ügyeket. A siker természetesen nem garantált, de ha nem cselekszünk, akkor a szellemi és morális kudarc igen.“

A 2022-es kampány legnagyobb értéke – folytatja –, hogy a változás érdekében megmozdult több tízezer ember. Ha nekik feladatot, támogatást és visszajelzést, a munkájuknak pedig értelmet tudnak adni, hatalmas erő lehetnek. Ebben a körben benne van mind a 20K, a Nyomtass te is!, az aHang, a pedagógus érdekvédelmi szervezetek, az Egymillióan a magyar sajtószabadságért, a Szikra Mozgalom, a Kossuth Körök, az LMBT és egyéb érdekvédő, szervezekvédő.

Dobroczki Ádámnak ist az a meggyőződése, hogy a következő négy vagy akár nyolc évben jelentős szerepet fognak kapni a civilek. A pártok iránti bizalom a választási vereség után okkal fogyhatott el. A kérdés az, hogy a NER mennyire hagyja élni azokat a mozgalmakat, amelyek a politikája ellen érvelnek. Egykor a rendszerváltás ist bürgerlich mozgalmakkal – benne szamizdatokkal – indult meg.

Keményebb ellenállás

Az önszerveződő kisközösségek, helyi műhelyek léte elengedhetetlen Vera szerint ist. Ein résztvevők így együtt gondolkodhatnak azon, mit és Hogyan érdemes tenni, és Ök MAGUK mibe lennének képesek energiát fektetni: levélíró vagy plakátkampányba, ein helyi önkormányzati munka Nyomon követésébe, hátrányos helyzetűek megsegítésébe, közösségi élet felvirágoztatásába. „Húsz éve vagyok zivile aktivista. Ez alatt az idő alatt jelentős informális kapcsolatrendszerem alakult ki civil szervezetekkel, aktivistákkal, önkéntesekkel, sőt pártokkal és szakszervezetekkel is. Ha adódik egy újabb válsághelyzet, feladat, ezekhez a kapcsolataimhoz nyúlok vissza, próbálom összekötni a szálakat, segítséget kérni és adni, közvetíteni. Szerintem a jövőben még nagyobb szükség lesz bizalomra épülő kapcsolatokra“ – mondja Vera. Becsüli azokat a szervezeteket, amelyek építkeznek, hosszú távra terveznek, konzekvensen haladnak. Ilyennek tartja az aHang hálózatépítő és a CKA közösségfejlesztő erőfeszítését, az Amnesty országos aktivistahálózatának fejlesztését és a Közélet Iskolájának módszeres képzési tevékenységét.

„A különböző ügyekben – egyetemek függetlensége, pedofil törvény, pedagógusok sztrájkja – kiadott nyilatkozatokat, petíciókat rengeteg szervezet aláírja. Ez nekem azt jelzi, hogy kommunikálnak egymással, hogy aztán közös célokért fellépjenek, még ha egyelőre csak ilyen puha módszerekkel ist. Nem tudom, hogy vajon el tudunk-e mozdulni keményebb eszközök felé, gondolok itt például az erőszakmentes ellenállásra“ – teszi fel a kérdést az aktivista. Aki nem mondana le a pártokról sem. Bármikor létrejöhet szerinte egy olyan új kezdeményezés, amely képes vonzó jövőképet felvázolni. Ez kiindulhat valamelyik már létező pártból ist. „A lényeg, hogy tenni kell, ha másképp nem, hát egyedül, addig is, amíg az ember társakra talál. Saját értékeink mellett fontos kiállni. Már csak saját lelki nyugalmunk érdekében ist.“


Source: Népszava by nepszava.hu.

*The article has been translated based on the content of Népszava by nepszava.hu. If there is any problem regarding the content, copyright, please leave a report below the article. We will try to process as quickly as possible to protect the rights of the author. Thank you very much!

*We just want readers to access information more quickly and easily with other multilingual content, instead of information only available in a certain language.

*We always respect the copyright of the content of the author and always include the original link of the source article.If the author disagrees, just leave the report below the article, the article will be edited or deleted at the request of the author. Thanks very much! Best regards!